Szodoma után – PREMIER!!!

KISCELLI MÚZEUM ALTEMPLOM

Fotós főpróba: 2010. május 19. 18 óra
PREMIER: 2010. május 20. 19 óra
További előadás: 2010. május 21. 19 óra

Rendező: Madák Zsuzsanna
Szereplők: Ágens, Bakos Éva, Csizmadia Ildikó, Barsi Márton
Viola da gamba: Stollár Xénia
Látvány: Kalmár Bence
Dramaturg: Madák Zsuzsanna
Szövegkönyv: Madák Zsuzsanna, Maczkó Zoltán
Fény: Kalmár Bence
Rendezőasszisztens: Maczkó Zoltán
Produkciós vezető: Kulcsár Viktória
Vendégszövegek: Oscar Wilde, Georg Büchner, Euripidész, Friedrich Schiller, Stéphane Mallarmé, Paul Valéry, Arthur Rimbaud, August Strindberg, Nick Cave

Támogatók:
Budapest Fővárosi Önkormányzat, Színházi Dolgozók Szakszervezete, Orkesztika Alapítvány – Mozdulatművészeti Stúdió, Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum, Oktatási és Kulturális Minisztérium

„Vad természetünkben pihenjük ki a legjobban természetellenességünket...”
(Friedrich Nietzsche)

A társadalom utáni állapotok szükségszerűen új játékszabályok, illetve ’életszabályok’ létrehozását generálják. A természetbe való menekvés minden elhatározás ellenére, újabb természetellenességeket szül. Mi történik azonban akkor, ha a bennünkfagyott szenvedély egy ponton felrobban, és feltartóztathatatlanná válik? Nem érvényesek már az általunk felállított szabályok sem? A vad természet fékezhetetlen. Már nincsenek és nem is lehetnek kompromisszumok. Megszűnnek a kötelékek, megszűnnek a normák, és megszűnik a kérdés létjogosultsága: lehet-e az életet morális alapokra helyezni? Egy morál létezik: az egyén túlélése.

Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum altemplom
(1137 Budapest, Kiscelli utca. 108.)
Jegyek elővétel, foglalás: 
Ágens Társulat - +36-20-346-3797 

Három nő. Az Anya, a Lány és a Sógornő. Férfiak nélkül, a társadalomtól kivonultan élnek. ’Szodoma után’. Maguk választották e kényszerközösséget. A társadalom utáni állapotok szükségszerűen új játékszabályok, illetve ’életszabályok’ létrehozását generálják. A lemondás, az önmegtartóztatás, a magány, és az értelmetlen munka öröme teszi ki mindennapjaikat. A természetbe való menekvés minden elhatározásuk ellenére újabb természetellenességeket szül. Majd váratlanul megérkezik egy fiú. A Fiú. Feltámad bennük az eltemetett női ösztön. A Fiú a közösség túlélésének egyetlen esélye... Nem érvényesek már az íratlan szabályok sem. A vad természet fékezhetetlen. Már nincsenek, és nem is lehetnek kompromisszumok. Megszűnnek a kötelékek, megszűnnek a normák, és megszűnik a kérdés létjogosultsága: lehet-e az életet morális alapokra helyezni? Egy morál létezik csupán: az egyén túlélése.

Az előadáshoz Ugo Betti, Bűntény a Kecskeszigeten című drámája; Abe Kobo, A homok asszonya című regénye, illetve a bibliai Lót történet szolgáltat irodalmi alapot. A darab pusztán a szereplők archetípusait kölcsönözi az említett művekből. Az előadásban szövegrészletek hangoznak el Oscar Wilde, Georg Büchner, Euripidész, Friedrich Schiller, Stéphane Mallarmé, Paul Valéry, Arthur Rimbaud, August Strindberg, Nick Cave műveiből. A dramaturgiában fontos szerepet kap az intertextualitás: a különböző irodalmi művekre, emblematikus képekre és mitológiákra való utalásrendszer. Az időtlen tér megjelenítésére a Kiscelli Múzeum altemploma biztosít egyedülállóan izgalmas teret.

A Szodoma után cím archaikus, ősi történeteket, illetve képeket hív elő bennünk. A történetben az egyén problémájaként jelennek meg az etika embert próbáló kérdései. Azonban a morál, a bűn, a magány, a kivetettség és a közöny korunk problémája is. Örök kérdések, amelyek sem korhoz, sem időhöz nem köthetőek.

Madák Zsuzsanna